Falcsik Mari: SHAKESPEARE-NAPTÁR

bár márciusban zord idő
marasztja tél vad ordasát
a zöld a földből csak kinő
ha Nap mereszti telt hasát
s hajráz a zápor fürge friss
nyomába jó idő szele
nyakunkra hág az április
a szív szeszélye jó vele
és május ágán bontja már
szerelme nedves bimbaját
ki nem szerelmes mind szamár
bolond ki védi önmagát
mert gyorsan itt a nyáridő
mutatja gyöngy a homlokon
sugár pikája égetőn
cikázik át a lombokon
ám röpke nyár is ellohol
elfogy miként a munka is
ezt minden gazda tudja jól
de tudja Handsome Johnny is
és Mary szintén sejti már
mit ér a hosszú nyári éj
s megérzi késlekedni kár
a cséplés hipp-hopp véget ér
s a hulló csillagok nyomán
mezőről visszatér a nép
kályhánkba lobban őszi láng
tüzünk pótolni némiképp
s ha Tél király megérkezik
és vaksötét az alkonyat
az ernyedő test eltünik
iromba gyapjúgönc alatt




(A vers forrása: Falcsik Mari: Sanzon nehéz időkben. Magvető, 2004)

Falcsik Mari: ARSPOETICA LACONICA

csak posta én is semmi kétség
s még meg fogom szeretni végül
a pakkban néha ritka érték
máskor csak minta érték nélkül

olykor súlyos nem földi holmi
furcsa már-már gyanús jelenség
agyagja él: jó kézbefogni
nem mutatja ingrédientjét

saját képemre újragyúrnom
magam lelkét belélehelnem
nem kell - nem is lehet

csak könnyedén alájanyúlnom
vigyázó kézzel átemelnem
s letennem engedett

(A vers forrása: Falcsik Mari: Sanzon nehéz időkben. Magvető, 2004)